Schweder József: Párkapcsolatok az emberi játszmák tükrében

YouTube link

Spotify link

A tartalomból:

• Játszmák, játszma körök
  • minden emberi kapcsolatban megjelenhet
  • tudattalan
  • annyit érzékelünk, hogy nehéz érzések jelennek meg, aki éket ver közénk, disszharmóniát hoz
  • általában regressziót indít el a személyiségben - azaz személyiségünk egy korábbi szakaszába térünk vissza, és onnan reagálunk (pl. durcás gyerekből)
• Játma megtörése úgy kezdődik, hogy elkezdünk mélyebben figyelni, hogy mi is történik. Van egy "horogbedobó", és aki "bekapja a horgot".
• Egyik leggyakoribb játsza: tettes-áldozat játszma. Mind a két félnek van (tudattalanul) pszichológiai igénye rá, hogy visszatérjen egy sérült korábbi állapotba, és újraélje azt. Azaz az áldozatnak is, ő is "provokál".
• A párkapcsolat nagy része nem szeretet alapú, hanem (mondjuk) hiányalapú. Minél koraibb sérülés mintával vagyunk benne egy kapcsolatban, minél koraibb szakaszban ér minket akár trauma vagy hiány, annál inkább a kapcsolatban azok az igények fognak kielégülni a másikon keresztül, amit ez a sérülés hoz. És minél inkább megdolgozzuk egyébként ezeket a témákat, annál jobban hozzáférünk a kapcsolatban a szeretethez.
• Egy átlagember mindenképpen valamilyen formában belecsatornázódik a kapcsolatába valami szándék - a tiszta feltétel nélküli szeretethez képest.
• Ezt ábrázolhatjuk egy 1-10-es skálán, ahol a 10 az abszolút sprirtuális lény feltétel nélküli szeretettel. Az 1-es vagy 2-es pedig mondjuk hogyha két súlyos személyiségzavaros kapcsolódik egymáshoz, akkor ott törvényszerűen akkor nagyon erős játszmakörök lesznek, sőt, lehet, hogy az egész kapcsolatukat a játszmák fogják kitölteni, ez lesz a kapcsolatuknak a mozgató rúgója.
• Egy mai önismerettel foglalkozó átlagember olyan ötös-hatos szintre jut el, vagy ha nagyon beleveti magát az önismeretbe, akkor hat-hét. Annál többről csak álmodhatunk. És ezek hosszú évek. 2-3. Vagy személyiségzavaros, akkor ez az idő 5-6-7 évre is fel tud csúszni.
• Hozott mintától is függ. Ha valaki elég jó anyát kapott, akkor ott ezzel az ötös-hatos szinttel indul.
• József a konzultációin igyekszik a párokat elkísérni oda, hogy megpillantassák a másikban azt a "kicsit", a fiatalabb sérült énrészét. Nem könnyű elkísérni valakit oda, hogy ezt az esendőségét megmutassa. Itt sokszor nonverbális eszközöket (pl. bodywork) is használni kell, mert vannak olyan sérüléseink, ami a verbalitás előtti szakaszban történt, és hogy például az a "nagyon kicsi" meg tudjon jelenni, ahhoz már nincs is verbalitás.
• Pl. jön a pár, hogy valami gond van, elmesélik a sztorit, amihez kapcsolódnak érzelmek. Ez az érzelem fog odavezetni, ahol a probléma gyökere van. "Mi lenne akkor, hogyha ez az érzés meg tudna szólalni, és kimondaná valamit ebből az érzésből?" Itt már elkezdünk közelíteni tulajdonképpen a kicsihez. És amikor meglátják egymásban a kicsit (aki az egészte mozgatja), nagyon mély együttérzés tud elindulni. Itt kezdődik a mély intimátás.
• Tulajdonképpen a játszmákban a "kicsik" vívnak egymással, és ha a felnőttből megtámogatjuk a kicsiket, akkor tudnunk kapcsolódni, és felnőttből kiszólni, hogy "amikor azt mondtad, hogy akkor ez nekem nagyon fájt, meg szégyenben voltam"... és akkor lehet, hogy a másik azt mondja bocsánat, nem akartalak megbántani. Tehát egy sokkal mélyebb szóbaállás tud idétre jönni, de nem a játszmában, hanem utólag. Utólag! (Ha "közben is", az magas szint.)
• Folyamat elején egy átlagos pár esetében első lépés felépíteni a segítővel a bizalmat, hogy megérezze, hogy itt biztonságban van, megmutatjhatja megát, nem fogja bántani, maximálisan elfogadja, együttérez, és akár a párjától is meg fogja védeni.
• Utána jön a valódi munka, amit meg tudnak akasztani, ha nagyon erősek az elhárító mechanizmusok - akkor egyéni terápiák is javasoltak külön-külön is (hogy "felnőjön" a kicsi annyira és legyen annyi énereje, hogy ki tudja fejezni magát, tudja végezni a gyakorlatokat), és mellette a párterápia is.
• Asszertív kommunikáció tanításával is lehet segíteni, hogy bántás nélkül szükségleteket, kéréseket fejezzünk ki a másik felé, úgy, hogy közben érzelmekről is beszélünk - mert onnan indulnak a játszmakörök, amit így akár meg lehet szakítani. De ha nagyon be vagyunk vonódva a játszmába, akkor nagyon nehéz élni az asszertív kommunikációval, még ha tanultuk akkor is. Sokszor inkább csak a lefutott játsza után tudjuk használni felnőttből, akkor viszont sokat segíthet.
• Fontos plusz az asszertív kommunikációban, hogy segít megtanulni beszélni az érzelmekről. Mert az előtt sokszor nincsenek is meg a szavaink rá.
• A Bodywork egy csoportos önismereti módszer, mozgás és tánc terápiából alakult ki. A legfontosabb benne, hogy nonverbális. Azaz nem beszélünk a folyamatok alatt. Úgy kell elképzelni egy-egy napot, hogy egy csoport összeáll, vannak zárt csoportok, a zárt csoport azt jelenti, hogy hosszabb folyamatokat viszünk végig, akár másfél-két éves folyamatok is vannak, El tudod képzelni, amikor mondjuk egy zárt csoport van, és ilyen hosszú ideig, együtt vannak az emberek, és ott a legmélyebb részeiket kiteszik egymásnak. Nagyon erős a csoportkohézió, az intimitás. Annyi verbalitás van magában, mondjuk egy napunkban, ami mondjuk egy átlag csoportnap, az 10-18-ig tart. Annyi verbalitás van, hogy van egy nyitókör, létszámtól függően, általában egy ember három-öt percet beszél, hogy éppen mi zajlik benne, érzelmekről szoktunk beszélgetni, tehát a csoportvezető oda kíséri, ott is. Már rögtön az elején, a sztoriból indulunk, de azért az érzelmekhez eljutunk, és akkor az alapján, ahogy a nyitókörben megjelennek az érzelmek, a csoportvezető érzi, ráérez arra, hogy éppen milyen téma fut ebben a csoportban, ebben a csoportlényben, úgy szoktuk mondani, hogy csoportlény, és a gyakorlatokat erre fűzzük rá. És a gyakorlatok úgy néznek ki, hogy zene, mozgás, mivel egy tánc terápiából jön, nyilvánvalóan mozgunk, de viszont nem struktúrált, tehát itt nem kell semmiféle tánztudás hozzá, szabad önkifejezés van mozgáson keresztül. Vannak olyan gyakorlatok, amik párosan, vagy hármas kis csoportokban történnek a gyakorlatok, vagy az egész csoport együtt dolgozik, és ezekben a gyakorlatokban megcélozzuk azokat a témákat, amit ott a nyitókörben fölbukkannak, és arra építjük rá az egész folyamatot. És akkor a végén megint csak van egy zárókör, illetve a folyamatok végén szokott lenni kis csoportos megosztás, vagy páros megosztás.
• Pároknál is lehet. Az érzésből indulva arra inspirálja, hogy figyelje és kövesse ami megjelenik a testében erre. Pl. félelemtől összehúzódik, akár egészen a földre magzatpózba (nagyon korai regresszió). Zenét is lehet használni, olyat, ami illik a hangulathoz. És a másik ezt látja, és tud rá reagálni. Lehetőleg elengedve a kogníciót,a mit jön a testéből... Lehet, hogy pl. megjelenik az együttérzés... és legugól, megérinti... és ennek az élménye ott marad velük akkor is, amikor majd visszatérnek felnőttbe.
• Egy párkapcsolat tulajdonképpen attól tud működni, hogy el tudunk oda jutni, hogy intimitás van. Az intimitás a kulcs. Az intimitást sokszor összekeverik a szexualitással. Az intimitásnak az egyik definíciója, ami eltér attól az általánostól, hogy abban benne van a szexualitás, mert valamelyes benne van, de tulajdonképpen az érzelmi szóbaállás, hogy hogy tudunk érzelmileg beszélgetni egymással. És ha ez az intimitás meg tud születni egy kapcsolatban, és őszintén tudunk beszélni, őszintén mélyen érzelmekről, ez alkotja meg tulajdonképpen a párkapcsolatnak a stabilitását. Hogyha ez nincs, akkor ez egy felszínes kapcsolat lesz, az is el tud döcögni, de hogy nem jelenik meg az intimitás, és a közelség, az biztos. Ehhez viszont lehet, hogy segítséget kell kérnünk, hogy kialakulhasson.
• József párkapcsolatában mindketten önismerők és járatosak az asszertív kommunikációban - de így is csetlenek-botlanak sokszor. Kapcsolatának a mélységét az adja meg, hogy nincs semmi a szőnyeg alá söpörve, hanem mindig kitisztázzák, hogy ne maradjon szálka, ne húzzanak magunk utána nehéz érzéseket, mert az aztán eltávolodáshoz vezet. Lehet, hogy vannak nehéz konfrontatív pillanatok azáltal, hogy kimondások vannak, és biztos, hogy ez nagyon nehéz, de ha van bátorság ahhoz, hogy erről beszéljünk, és átmenjük ilyen nehezeken, az abszolút építi a kapcsolatot, és közelség lesz belőle még jobban.
• Az illúzió, hogy egy párkapcsolatban ne legyen dinamika, az nem lehetséges, hiszen amíg személyiségben vagyunk, addig mindig lesznek elakadásaink. Tehát nem vagyunk guru szinten, olyan szinten, ahol meghaladtuk volna a személyiségünket, és nem mozgat már semmi a múltunkból, és az mindig be fog valahogy szűrődni a kapcsolatba nyilván valahogy. Minél jobban megfejlődtünk valamit, annál kisebb, halványabb dinamikák jönnek, de dinamika mindig lesz. Ez az ember létnek a természetessége, hogy dinamika van, és az a kérdés, hogy ezeket a dinamikákat hogy tudjuk kezelni. És hogyha tudjuk kezelni, akkor válik a kapcsolat hosszú távúvá, és intimé.
• Tanács: hogyha egy pár felismeri, hogy a kapcsolatukban újra és újra visszatér egy dinamika, ami nehézséget okoz, ami érzelmileg felkavaró, ami távolító, és úgy érzi, hogy ezt így nem tudják megoldani, mert újra visszatér, és egész egyszerűen nem tudnak eljutni A-ból B-be, akkor keresenek szakembert.